A kutatók az Arabidopsis thaliana (lúdfű), valamint más keresztesvirágú növények, például a bimbóskel, brokkoli és a karfiol magvait vetették a Hold ,,talajába” (regolitba), melyet az Apollo 11, 12 és 17 űrexpedíciók során mintavételeztek.

Az agweb.com szerint a napi szintű tápanyag- és vízutánpótlásnak köszönhetően a magvak két nap után csírázni kezdtek, és egészen a hatodik napig nem volt észrevehető érdemi különbség a kontroll növények fejlődéséhez képest.

Bár a megfigyelések szerint a holdi táptalajon nevelt növények kevésbé voltak erélyes növekedésűek, az azonban kétségtelen, hogy így is lehetőség nyílt a növények nevelésére.

Mivel a jövő űrkutatási tervei között számos hosszútávú expedíció szerepel, ezért elkerülhetetlen a Marson és Holdon található erőforrások bevonása annak érdekében, hogy az űrkutatók élelmezése zökkenőmentesen történjen.

A kutatás a földi, ám stresszfaktorokkal tarkított (aszály, magas hőmérséklet) körülmények között zajló növénytermesztés vonatkozásában is fontos információkat szolgáltat.

Sharmila Bhattacharya, a NASA Biológiai és Fizikai Tudományok (BPS) részlegének munkatársa szerint nagy öröm az, hogy a növényeknek köszönhetően új távlatok nyílnak meg az űrkutatásban azáltal, hogy azok kiegészítő élelemforrást képeznek az űrhajósok számára.