Dobos Emese
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az őstermelői piacokat, a járványhelyzet alatt felpörgő online rendelést és kényelmes házhoz szállítást ötvözik az online piacterek. Összegyűjtöttök, honnan rendelhet, ha azt szeretné, hogy az ajtaja előtt landoljanak a frissen leszedett, szezonális hazai élelmiszerek.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

"A járvány idején több kistermelő is átállt a házhozszállításra, vagy összefogva más termelőkkel együtt szállítottak, vagy tartottak átadó napokat. Ez és a nagy boltokban tapasztalható készlethiány, no meg a járvány idején nem annyira kívánatos tömeg többeket ösztönzött arra, hogy termelőktől, vagy termelőket összefogó piacterekről rendeljenek” – mondja Szabó Eszti, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője arról, milyen változásokat tapasztaltak.

Ők segítségképpen a már online is értékesítő hazai termelőket is összegyűjtötték a járványhelyzet alatt.

Hasonló gyűjtőoldal az Együnkhelyi: közvetlenül rendelni innen nem lehet, hanem az oldal a termelői piacok és boltok, valamint bevásárlóközösségek gyűjtőoldalaként funkcionál, amellett, hogy külön kategóriák szerint (mint sajtok, péksütemények) is listázzák a hazai termelőket. Közvetlenül a termelőktől érkeznek a megrendelt élelmiszerek például az Ittaszezon és a NekedTerem mellett a FaluFoodtól, a Farmfutártól, a Falusikosártól, és a Közért+-tól. A Pancs Bolt pedig egy vasárnapi őstermelői piacból nőtte ki magát: következő lépésként a karantén időszak alatt elindították az online rendelést, mostanra pedig már 4 üzletük van Budapesten.

Nagy a különbség piac és piac között

A Nébih egy 2018-as vizsgálata során jutott arra: általános probléma, hogy magyarként próbálják eladni a külföldi import gyümölcsöket és zöldségeket a kereskedők. Az árukkal való ügyeskedés azonban csak az egyik gond a nagy piacokkal: ezek jellemzően munkaidőben vannak nyitva, így aki ez után vásárolna, azoknak maradnak a nagy szupermarketek.

Léteznek persze olyan oldalak is, ahol már rendelni is tudunk.

A NekedTerem online vásárcsarnokban heti négyszer szállítanak házhoz. Budapesten belül különbség van a kerületek között (így 580-950 forint között változik a kiszállítás ára), az agglomerációs településekre kicsit drágább, 1480 forint. Ők az ország egész területére kiszállítanak, 1990 forintért.

A legtöbb oldalról Budapestre és környékére lehet (egyelőre) rendelni, de az Itthoni.hu Budapest és környéke mellett Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér és Veszprém megyébe is szállít (3900 forintos rendelés felett ingyenes a kiszállítás).

Az Ittaszezonnál is akár már másnap délelőtt házhoz szállítják a rendelést és a nagybevásárlást is intézhetjük itt, ugyanis kenyérféléktől, mindenféle zöldségen és gyümölcsön át tejtermékeken keresztül a húsfélékig lefedi ezeket a kínálatuk. Jelenleg több, mint 70 hazai családi vállalkozásokkal és kisgazdasággal dolgoznak együtt és a törzsvásárlók általában kéthetente rendelnek tőlük. A házhozszállítás úgy működik, hogy kérhetjük átvevőpontra a csomagunkat (ennek 199 forint a díja), Budapesten belül 990 forint, de agglomerációba, vagy már azon kívül eső településeken is 1190 forint. Három idősáv közül választhatunk, mikor kérhetjük a szállítást, de ettől eltérésre is van lehetőségünk.

Kéri Andrea, az Ittaszezon munkatársa azt is elmondta a hvg.hu kérdésére, hogy a vásárlók közül van, akinek a frissesség számít és van, akinek inkább az, hogy minden egyszerre legyen a kosarában, hiszen így fenntarthatóbb a szállítás. Van, amire előre le lehet adni a rendelést és ezzel sokan élnek is: ilyen például a még fán érő sárgabarack, amit közvetlenül szállítás előtt szednek le, de a fenyőfa is, amit karácsony előtt szállítanak ki, és mivel előzetesen felmérik az igényeket előrendelés formájában, így csak annyit vágnak ki, amennyit már el is adtak.

Az elérhetőség mellett másik fontos szempont az ár. „Arról nem beszélhetünk azért, hogy a többszörösébe kerülnének itthon a termelői zöldségek, mint más országokban, nyilván van, amikor valami drágább, de amikor szezonális, akkor akár ugyanazon az áron is vehetünk valamit termelőtől, mint a boltokban” – mutat rá Szabó Eszti. Hogy ezt konkrét példával is illusztráljuk, a FaluFood például időről-időre meghirdet akciókat, olyan zöldségekkel-gyümölcsökkel kapcsolatban, amelyek éppen szezonálisak. Ilyenkor nem is mondhatnánk azt, hogy drágább, mintha egy áruházban vennénk le a polcról: így például találhatunk náluk egy kiló krumplit 280 forintért, fél kiló spárgát 1500 forintért, vagy éppen egy kiló sárgabarackot 980 forintért.

Innen rendelhet termelői zöldséget és gyümölcsöt az ajtaja elé

Ittaszezon

NekedTerem

FaluFood

Farmfutár

Falusikosár

Közért+

Szatyorbolt

Itthoni

Szöllősi Réka élelmiszeripari elemző szerint külföldön már régóta vannak hasonló kezdeményezések: „Franciaországban például 2011 óta létezik egy ernyőszervezet, a La Ruche (magyarul kaptár), amely mára 10 ezer helyi termelőt köt össze 210 ezer vásárlóval és már az országhatáron is túlnyúlik a működése. A lényege az, hogy egy közös internetes platformot működtet egy központi szervezet, amelyre »helyi felelősök« jelentkeznek be, például egy kávézó, akik a lakhelyük környékén összekötő pontként, »kaptárként« szolgálnak a termelők és a vásárlók között” – mondja Szöllősi Réka.

AFP / MAGALI COHEN

Minden kis kaptár és minden termelő rendelkezik saját oldallal a közös internetes platformon, ahová a termelők hetente saját maguk felteszik az aktuális árukészletüket, az árakat és azt a mennyiséget is, amelyet a helyi „kaptár” vásárlóinak együtt le kell fedniük ahhoz, hogy a termelőnek megérje oda kiszállítani. A vásárlók a platformon keresztül, előre fizetnek, a termelők pedig a bevétel 20 százalékáról mondanak le a platform javára, amelyből közösen üzemeltetik a rendszert. „Ez hasonló a már itthon is elterjedt dobozrendszerhez, azonban sokkal szervezettebb és rugalmasabb, az online háttér pedig itthoni szemmel lélegzetelállító. A rendszer a helyi termékek fogyasztását ösztönzi, 1500 helyi felelős szervezésében a legtöbb esetben 60 kilométeren belül cserél gazdát az áru, de nem kizárt a távolabbról érkező termékek beszerzése sem. Beszédes statisztika, hogy a francia termelők 20 százaléka értékesíti a terményeit rövid ellátási láncban, és 5 százalék ehhez a kaptár rendszert alkalmazza” – teszi hozzá. Ma már a házhozszállítás is működik természetesen, a La Ruche keretében Párizsban és a fővároshoz tartozó területeken már 24 órán belül házhoz szállítják a rendelést.

A szakértő szerint alapvetően a legnagyobb különbség az, hogy itthon sok, kisebb, magánkezdeményezés tűzte zászlajára azt a célt, hogy eljuttatják a vásárlókhoz a termelők termékeit és ezért a francia példához hasonló nagyobb rendszerek hatékonyságával és szervezettségével nem rendelkeznek, ami megnehezíti a mozgalom igazi felfutását. Van azonban itthon is példa „központi” kezdeményezésre: a nemrég induló Közért+ digitális termelői piac indult állami támogatásból, a Digitális Jólét Program keretén belül. Ők a termelők digitális integrációjával szeretnék minél nagyobb volumenű értékesítéshez hozzásegíteni a gazdákat, és hogy egységben tudják értékesíteni a termékeiket ezáltal kevesebb lesz részükről az értékesítési feladat, csökken az adminisztráció, és olcsóbbá válik a folyamat.

Szöllősi Réka szerint elképzelhető, hogy előbb-utóbb itthon is a kaptár rendszerhez hasonló összefogás jöhet létre és a hatékony, mindenki számára előnyt és kiszámíthatóságot nyújtó online piactér alakul ki. „Nagyon sok múlik majd azon, hogy az igények és az érdeklődés növekedésével milyen választékot tudnak biztosítani, hiszen nem életszerű, hogy valaki 8 különböző helyről intézze a bevásárlást és hogy milyen pluszt tudnak összességében nyújtani egyfelől a fogyasztóknak, másfelől a termelőknek” – mutat rá. A legtöbb online piactér a zöldségeken, gyümölcsökön felül pékárut, húsféléket, tejtermékeket, de háztartási eszközöket is kínálnak.

Ami pedig a pluszt illeti: az Ittaszezon például egy kapszulakamrarendező e-bookot is összeállított, hogy egyfelől stresszmentesítsék a bevásárlást, másfelől a jól megtervezett bevásárlás és kamra az élelmiszerpazarlást is csökkenti.A szakértő szerint az is előny, ha figyelembe veszik a szezonalitást és ha több vásárlóközönséget megszólítanak, így például gondolnak a gluténmentes étrendet követőkre is. Hátrány pedig, hogy a termelőknek például a csomagolást is profin meg kell oldani. „Az is nagyon beszédes, hogy hova szállítanak ki ezek az online piacterek. Ott van a kereslet” – teszi hozzá a szakértő.

(Kiemelt kép: Facebook / Falusi kosár)

Dobos Emese Zhvg

Kinek is fizetjük meg az egyre drágább élelmiszereket?

A koronavírus-járvány idején felértékelődött a helyi élelmiszerek fogyasztása - hallottuk sokszor. Egy évvel a járvány kitörése után annak jártunk utána, beigazolódott-e az a jóslat, miszerint az emberek szívesebben vásárolnak közvetlenül a termelőktől, sőt, akár maguk is termelni kezdenek.

Dobos Emese Gazdaság

Meglennénk, ha minden külföldi élelmiszer eltűnne a polcokról?

Tápérték, élelmiszerbiztonság, ökológiai lábnyom és az élelmiszerveszteség csökkentése: minden érv a helyi termelésű élelmiszerek mellett szólna. Magyarország még szerencsés ebből a szempontból, a Föld nagy részén azonban kivitelezhetetlen, hogy rövidüljön az ellátási lánc az élelmiszeriparban.